Mit együnk, ha az egészség és a bolygó is számít?
Egy friss magyar tanulmány azt vizsgálta, hogyan viszonyul egymáshoz a magyar átlagétrend, az Okostányér ajánlása és a Bolygóbarát Egészséges Étrend.
A kutatás szerint a bolygóbarát minta nemcsak környezeti szempontból kedvezőbb, hanem az egészségességi mutatók alapján is jobban teljesített.
A tanulmány az Orvosi Hetilap 2026-os számában jelent meg, és itt érhető el: Mit együnk, és miért pont azt?
Mit hasonlítottak össze a kutatók?
A szerzők három étrendet vetettek össze:
- a magyar átlagos étrendet az OTÁP 2019 adatai alapján
- az Okostányér hazai ajánlását
- a Bolygóbarát Egészséges Étrendet, amely a nemzetközi szakirodalomban planetary health diet néven ismert
A cél az volt, hogy kiderüljön:
- melyik étrend áll közelebb az optimális, betegségi kockázatot csökkentő beviteli szintekhez
- és melyik jár kisebb környezeti terheléssel, vagyis alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátással és kisebb földhasználattal
Miért fontos ez egyáltalán?
Ma már nem elég csak azt nézni, hogy egy étrend „egészségesnek tűnik-e”.
Egyre fontosabb szempont az is, hogy hosszú távon mennyire fenntartható, mert az élelmiszer-termelés környezeti hatásai közvetve az emberi egészséget is befolyásolják.
A tanulmány abból indult ki, hogy Magyarországon nincs hivatalos nemzeti táplálkozási irányelv, ezért a gyakorlatban az Okostányér lett a legismertebb lakossági útmutató.
Ezzel szemben a Bolygóbarát Egészséges Étrend eleve úgy készült, hogy egyszerre vegye figyelembe az egészségvédelmet és a bolygó eltartóképességét.
Miben marad el a magyar átlagétrend?
A kutatás alapján a magyar átlagos étrend több fontos ponton is kedvezőtlenebb képet mutat.
Különösen alacsony a zöldség-, gyümölcs-, teljes kiőrlésű gabona- és halfogyasztás, miközben több a szükségesnél a húskészítmény, valamint több állati eredetű élelmiszerből is sok fogy.
A napi átlagos gyümölcsbevitel például 149 gramm volt, miközben az Okostányér 225 grammot, a Bolygóbarát Egészséges Étrend 200 grammot javasolt, a legalacsonyabb betegségkockázathoz kapcsolt optimális tartomány pedig 340–350 gramm volt.
Teljes kiőrlésű gabonából a magyar átlag mindössze 7 grammot ért el naponta, miközben a bolygóbarát minta 210 grammot tartalmazott.
Melyik étrend lett a legkedvezőbb?
A vizsgálatban a Bolygóbarát Egészséges Étrend bizonyult a legjobbnak.
A Globális Betegségteher Vizsgálat optimális beviteli szintjei alapján 9 vizsgált élelmiszercsoportból 4-ben teljesített megfelelően, míg az Okostányér és a magyar átlagétrend csak 1-1 kategóriában érte el az optimális tartományt.
Környezeti lábnyom alapján is ugyanez lett a sorrend.
A magyar átlagétrendnek volt a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátása és földhasználata, az Okostányér köztes értéket mutatott, a Bolygóbarát Egészséges Étrend pedig a legalacsonyabb terheléssel járt.
Mit jelent ez a hétköznapi étkezésben?
A tanulmány üzenete nem az, hogy mindenkinek azonnal tökéletesen át kell állnia egy új étrendre.
Sokkal inkább az, hogy az irány számít: több növényi alapú étel, több teljes értékű gabona, több hüvelyes és olajos mag, kevesebb feldolgozott hús, és jobban átgondolt állati fehérjefogyasztás.
Ez egy recept-adatbázis és étrendtervező app szempontjából különösen fontos.
A tudományos ajánlások önmagukban gyakran túl elvontak, de ha receptekre, napi menükre és bevásárlólistákra fordítjuk le őket, akkor valóban használható segítséggé válnak a mindennapokban.
Milyen irányba érdemes építeni az étrendet?
A tanulmány alapján ezek a változtatások tűnnek a legfontosabbnak:
- több zöldség és gyümölcs a napi étkezésekben
- több teljes kiőrlésű gabona fehér lisztes köretek helyett
- gyakoribb hüvelyes- és olajosmag-fogyasztás
- kevesebb húskészítmény
- visszafogottabb, tudatosabban tervezett vörös- és feldolgozott húsfogyasztás
- olyan fogások választása, amelyek egyszerre laktatóak, tápanyagdúsak és kisebb környezeti terheléssel járnak
Miért hasznos ez egy étrendgeneráló appban?
Egy jó app nemcsak recepteket sorol fel, hanem segít értelmezni azt is, hogy miért érdemes bizonyos alapanyagokat gyakrabban választani.
Ha a háttérben tudományos szempontok dolgoznak, akkor a felhasználó nemcsak „diétázik”, hanem jobban is érti a saját döntéseit.
Ez azért különösen értékes, mert az egészséges táplálkozás nem egyetlen tiltólista betartásáról szól.
Sokkal inkább arról, hogy a napi döntések összessége közelebb vigyen egy olyan étrendhez, amely a szervezetnek és a környezetnek is kedvezőbb.
