Skandináv étrend
Lazac, rozskenyér, zabkása, áfonya, káposzta, gyökérzöldségek és egy kevés repceolaj. Ha valaki azt mondja, „skandináv étrend”, nagyjából ilyen ételek jelennek meg előttünk. Meg persze a jól ismert húsgolyó a bútoráruházból...
De vajon tényleg van valami különleges az skandináv étkezésben?
A kutatások alapján a válasz érdekesebb annál, mint hogy „igen” vagy „nem”. Az skandináv étrend több egészségmutató szempontjából kedvezőnek tűnik, de nem azért, mert lenne benne egyetlen különleges szuperélelmiszer. Inkább azért, mert egy olyan étkezési mintát alkot, amelyben sok a teljes értékű növényi élelmiszer, a teljes kiőrlésű gabona és a hal, miközben kevesebb a feldolgozott hús, a hozzáadott cukor és a telített zsírban gazdag étel.
Ráadásul sok minden, ami „skandináv” alapanyagnak számít, nálunk is teljesen hétköznapi: zab, rozs, káposzta, répa, cékla, alma, körte, burgonya vagy repceolaj.
Érdemes tehát nem újabb követendő diétaként tekinteni rá, hanem megnézni, melyik része illeszkedik egy jól működő, intuitív étkezésbe.
Röviden
- A skandináv étrend nem egyetlen, szigorúan meghatározott diéta, hanem több, egymáshoz hasonló étkezési minta gyűjtőneve.
- Jellemzője a sok zöldség, gyümölcs és bogyós gyümölcs, a zab és rozs, a hal, a hüvelyesek, a repceolaj és a kevésbé feldolgozott élelmiszerek előnyben részesítése.
- A kutatások alapján mérsékelt kedvező változás figyelhető meg többek között az LDL-koleszterinben és a testsúlyban.
- Egy újabb svéd vizsgálatban az étrend a HbA1c és a májzsír javulásával is együtt járt cukorbetegek és prediabéteszesek körében.
- A hosszú távú szív-érrendszeri betegségekről és halálozásról szóló adatok főként megfigyeléses vizsgálatokból származnak, ezért ezekből nem lehet biztosan megmondani, hogy maga az étrend okozza-e a kedvezőbb kimeneteleket.
- A népszerű étrendek közül a mediterrán étrend áll hozzá a legközelebb. A fő különbség nem az alapelvekben, hanem az alapanyagokban van.
- Egy hétköznapi étrendhez nem szükséges „skandináv étrendre váltani”. Érdemes inkább néhány jól megalapozott elemét átvenni.
Mi az a skandináv étrend?
A „skandináv étrend” valójában nem olyan pontosan körülhatárolt fogalom, mint például egy meghatározott terápiás diéta. Több, egymáshoz hasonló étrendi mintát jelöl.
A közös alap általában ez: sok növényi eredetű, kevéssé feldolgozott étel, teljes kiőrlésű gabonák, hal, mérsékelt mennyiségű sovány állati eredetű élelmiszer, valamint növényi olajok a sok telített zsírt tartalmazó zsiradékok helyett. Az északi országok hagyományos alapanyagai miatt azonban a mediterrán étrendhez képest más kerül a tányérra.
Olívaolaj helyett például gyakran repceolaj, búza és rizs helyett rozs, zab és árpa, narancs és őszibarack helyett pedig alma, körte és bogyós gyümölcsök.
A zöldségek között különösen fontosak a káposztafélék és a gyökérzöldségek, a halak közül pedig a lazac, a hering és a makréla.
Az étrendhez gyakran társul a vörös és feldolgozott hús, a cukros italok, a sok hozzáadott cukrot és sót tartalmazó élelmiszerek, valamint a nagy mennyiségű telített zsír visszaszorítása.
Három különböző „skandináv étrenddel” is találkozhatsz
A kutatások értelmezésénél érdemes tudni, hogy nem mindig ugyanarról az étrendről van szó.
Az egészséges északi élelmiszer-index például egyszerűen azt vizsgálja, mennyire jellemző az étrendre hat hagyományos északi élelmiszer: a hal, a káposzta, a rozskenyér, a zabpehely, az alma és körte, valamint a gyökérzöldségek.
Az Új Északi Étrend (New Nordic Diet, NND) ennél összetettebb koncepció. A Koppenhágai Egyetem OPUS-projektjében olyan étrendet alakítottak ki, amely nemcsak egészséges, hanem gasztronómiailag élvezetes, fenntartható és a régió hagyományaihoz is kapcsolódik.
Az Északi Táplálkozási Ajánlások (NNR 2023) pedig már nem egy „diéta”, hanem az északi és balti országok közös, hivatalos táplálkozási ajánlásrendszere.
Ezért amikor egy kutatás azt írja, hogy „északi étrend”, mindig érdemes megnézni, pontosan milyen étrendet használtak benne.
Honnan ered?
A skandináv étrend mai formája nem egyszerűen a régi skandináv konyha új neve. Az ötletnek van egy hagyományos, egy gasztronómiai és egy tudományos oldala.
A hagyományos alapanyagok természetesen régóta jelen vannak az északi konyhában: rozs, zab, árpa, burgonya, káposztafélék, gyökérzöldségek, bogyós gyümölcsök és halak. A modern „Új Északi Konyha” mozgalom viszont 2004 körül indult el Koppenhágában, több északi séf és Claus Meyer kezdeményezésére. A cél az volt, hogy az északi régió saját, helyi és szezonális alapanyagai ne csak szükségmegoldásként, hanem önálló gasztronómiai értékként jelenjenek meg.
Ebből nőtt ki később az OPUS kutatási program is, amely azt vizsgálta, hogy egy ilyen, helyi alapanyagokra épülő étrend egészségügyi szempontból is kedvező lehet-e. Vagyis a skandináv étrend különlegessége részben éppen az, hogy nem egy fogyókúrás divatdiétaként született. Egészségügyi, gasztronómiai és fenntarthatósági szempontok egyszerre formálták.
Miben hasonlít a mediterrán étrendhez?
Elég sok mindenben.
Mindkettő:
- sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz,
- előnyben részesíti a teljes értékű gabonákat,
- rendszeresen számol hallal,
- a növényi eredetű élelmiszereket teszi az étrend középpontjába,
- mérsékli a vörös és feldolgozott hús fogyasztását,
- kevésbé támaszkodik erősen feldolgozott élelmiszerekre,
- és a telített zsírok helyett inkább telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajokat használ.
A különbség főleg földrajzi.
A mediterrán étrendben az olívaolaj, a paradicsom, a hüvelyesek, a citrusfélék és a diófélék tipikusak. Az északi étrendben ugyanezt a szerepet részben a repceolaj, a rozs, a zab, az alma, a körte, a bogyós gyümölcsök, a káposztafélék és a gyökérzöldségek töltik be.
Ezért ha azt kérdezed, melyik népszerű étrend áll a legközelebb az északi étrendhez, egyértelműen a mediterrán étrend a kézenfekvő válasz. Nem azért, mert a két étrend azonos, hanem mert az alaplogikájuk nagyon hasonló.
Mi kerül a skandináv étrendbe?
Rozs és más teljes kiőrlésű gabonák
Az északi étkezés egyik jellegzetes eleme a teljes kiőrlésű rozs. A rozs magas rosttartalmú, és a teljes szem szerkezete miatt másképpen emészthető, mint egy finomított búzalisztből készült kenyér. Kisebb randomizált vizsgálatokban a teljes kiőrlésű rozskenyér nagyobb jóllakottságérzettel járt, mint a finomított búzakenyér. Egy vizsgálatban a résztvevők jóllakottsága 16%-kal magasabb, éhségérzete pedig 11–12%-kal alacsonyabb volt a teljes kiőrlésű rozs fogyasztása után.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden rozskenyér automatikusan egészségesebb. A „rozskenyér” elnevezés önmagában nem sokat mond. Érdemes megnézni az összetevőket, és ha lehet, olyan kenyeret választani, amelyben valóban jelentős mennyiségű teljes kiőrlésű gabona található.
A dán megfigyeléses vizsgálatokban a rozskenyér fogyasztása különösen érdekes összefüggést mutatott a halálozással. Ezek azonban kohorszvizsgálatok voltak, így nem bizonyítják, hogy maga a rozskenyér okozta a kedvezőbb eredményt.
Zab: itt már van egy jól meghatározható mechanizmus
A zab egyik fontos összetevője a béta-glükán nevű oldható rost. Ez a bélben viszkózusabb anyagot képez, és megfelelő mennyiségben bizonyítottan hozzájárul az LDL-koleszterinszint csökkentéséhez. Az EFSA értékelése szerint ehhez napi legalább 3 gramm zab- vagy árpa-béta-glükán bevitele szükséges.
Egy 28 randomizált vizsgálatot összegző metaanalízisben legalább napi 3 gramm béta-glükán fogyasztása nagyjából 0,25 mmol/l-rel csökkentette az LDL-koleszterint. Ez már jó példa arra, hogyan érdemes az „egészséges élelmiszer” kifejezést értelmezni. Nem azért egészséges a zab, mert északi étel, hanem azért, mert olyan összetevőket tartalmaz, amelyeknek a hatására külön bizonyítékunk van.
Zsíros halak
A lazac, a hering és a makréla az északi étrend fontos része. A zsíros halak EPA- és DHA-tartalmuk miatt különösen értékesek, de természetesen fehérjét, D-vitamint és más tápanyagokat is biztosítanak. Az északi táplálkozási ajánlások általában heti több alkalommal javasolnak halfogyasztást.
A hal azonban jó példa arra is, hogy nem kell minden kedvező eredményt az északi étrendnek tulajdonítani. A hal önállóan is jól kutatott élelmiszer, és a halfogyasztás, illetve bizonyos szív-érrendszeri kimenetelek között régóta vizsgálnak összefüggést.
A skandináv étrend vizsgálataiban viszont nem mindig nőtt meg jelentősen a halfogyasztás az összehasonlító étrendhez képest. Ezért egy-egy vizsgálat kedvező eredményét nem lehet egyszerűen a lazacnak vagy a heringnek tulajdonítani.
Repceolaj a vaj helyett
A repceolaj az északi étrend egyik érdekes különbsége a mediterrán étrendhez képest. Jelentős mennyiségben tartalmaz egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat, miközben a telített zsírtartalma alacsony. De itt is érdemes elkerülni a „szuperélelmiszer” logikát.
A fontosabb kérdés sokszor nem az, hogy repceolajat vagy olívaolajat használunk-e, hanem az, hogy mit váltunk ki vele. Ha a vaj egy részét telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajra cseréljük, az LDL-koleszterinszint szempontjából kedvező irányba változhat az étrend.
Egy randomizált vizsgálatban a tejzsír repceolajra cserélése jelentős LDL- és trigliceridcsökkenéssel járt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a repceolaj valamilyen különleges „koleszterincsökkentő” szer lenne. A hatás jelentős része egyszerűen abból következhet, hogy kevesebb telített zsír kerül a helyére.
Bogyós gyümölcsök, alma és körte
A skandináv étrend gyümölcsei elsősorban nem egzotikusak. Áfonya, ribizli, málna, szeder, alma és körte. A bogyós gyümölcsök polifenolokat, köztük antocianinokat tartalmaznak, emellett rostot és más mikrotápanyagokat is.
Az antocianinokkal kapcsolatban vannak kedvező eredmények, de itt különösen fontos megkülönböztetni az egész gyümölcsöt és a koncentrált étrend-kiegészítőket. Attól, hogy egy izolált növényi vegyületnek mérhető élettani hatása van, még nem következik, hogy ugyanilyen hatást kapunk egy marék áfonyától.
A legegyszerűbb üzenet ennél sokkal kevésbé látványos: a bogyós gyümölcs jó gyümölcs. Nem is kell hozzá különleges magyarázat. Fagyasztva is jól használható, így az északi országokban megszokott tartósítási forma nálunk is könnyen alkalmazható.
Káposztafélék és gyökérzöldségek
Káposzta, brokkoli, karfiol, kelkáposzta, répa, cékla, paszternák - ezek nem feltétlenül azok az élelmiszerek, amelyekről elsőként jut eszünkbe a „modern egészséges étrend”, pedig az északi étrend egyik fontos tanulsága éppen ez. Vagyis, nem szükséges egzotikus alapanyagokat keresni.
A káposztafélék rostot és különböző növényi vegyületeket tartalmaznak, a gyökérzöldségek pedig jóllakottságot adó, tápanyagdús szénhidrátforrások lehetnek.
A dán kohorszvizsgálatokban a káposztafélék és a gyökérzöldségek fogyasztása kedvezőbb kimenetelekkel mutatott összefüggést. Ebből azonban ugyanúgy nem lehet egyetlen zöldségnek tulajdonítani a teljes hatást. Lehet, hogy maga az élelmiszer számít. Lehet, hogy az étrend többi része. És az is lehet, hogy a káposztát rendszeresen fogyasztó ember egyszerűen kevesebb feldolgozott ételt eszik. De valószínűleg mindhárom tényező szerepet játszik.
És mi az, ami kevésbé kerül a tányérra?
Az étrend egyik legfontosabb része sokszor nem az, amit hozzáadunk, hanem amit ritkábban választunk.
Az északi étrendben általában kevesebb:
- feldolgozott hús,
- nagy mennyiségű vörös hús,
- cukros ital,
- hozzáadott cukorban gazdag édesség,
- erősen feldolgozott, sok sót és zsírt tartalmazó étel,
- valamint telített zsírokban gazdag zsiradék.
Ez azért fontos, mert az étrendi mintázatok kutatásakor nagyon nehéz egyetlen összetevő hatását elkülöníteni. Ha valaki több zöldséget, zabot és teljes kiőrlésű gabonát eszik, miközben kevesebb feldolgozott húst és vajat fogyaszt, akkor melyik változás okozza az LDL csökkenését Valószínűleg nem lehet egyetlen élelmiszerre rámutatni.
Mit mutatnak a klinikai vizsgálatok?
A legfontosabb kérdés nem az, hogy egyes élelmiszerekről mit gondolunk, hanem hogy mi történik akkor, ha az egész étrendi mintázatot próbálják ki az emberek. A rendelkezésre álló randomizált vizsgálatok alapján az északi étrend több kardiometabolikus mutatóban mérsékelt kedvező változással járhat.
LDL-koleszterin
A 2022-es szisztematikus áttekintés és metaanalízis hat randomizált vizsgálat alapján átlagosan körülbelül 0,26 mmol/l-es LDL-csökkenést talált. A hatás nem volt minden vizsgálatban egyforma, ezért az evidencia bizonyosságát alacsonynak értékelték. Egy későbbi, 2025-ig végzett nagyobb áttekintés szintén kedvező változásokat talált a vérzsírokban. Ez összhangban van az étrend összetételével: több teljes értékű gabona és oldható rost, több telítetlen zsír, kevesebb telített zsír.
Testsúly
A skandináv étrend fogyást is előidézhet, még akkor is, ha nincs előírva szigorú kalóriamegvonás.
Egy (ki nem találnád) korábbi randomizált vizsgálatban hat hónap után körülbelül 3 kilogrammal nagyobb súlycsökkenést figyeltek meg az északi étrendet követő csoportban a kontrollhoz képest. Egy másik metaanalízis szintén körülbelül 1,8 kilogrammos többletfogyást talált. Ez nem egy drámai fogyókúrás eredmény, de azért nem is jelentéktelen. És talán ennél fontosabb, hogy van rá egy egyszerű magyarázat: a rostban gazdag, kevéssé feldolgozott ételek sok ember számára egyszerűen jobban telítenek, vagyis előfordulhat, hogy az ember nem azért eszik kevesebbet, mert számolja a kalóriát, hanem mert kevésbé éhes.
Vérnyomás
A vérnyomás eredményei kevésbé egységesek. Korábbi randomizált vizsgálatok és metaanalízisek körülbelül 4/2 Hgmm-es szisztolés/diasztolés csökkenést is találtak, más vizsgálatokban viszont nem jelent meg egyértelmű különbség. Ennek egyik oka lehet, hogy a testsúly is változott.
Ha valaki egy rostban gazdagabb, kevésbé energiadús étrenden fogy néhány kilogrammot, annak önmagában is lehet vérnyomáscsökkentő hatása. Ezért nem biztos, hogy helyes azt mondani, hogy „az északi étrend csökkenti a vérnyomást”. Pontosabb: a skandináv étrenddel végzett vizsgálatok egy részében csökkent a vérnyomás, de a hatás nem minden vizsgálatban jelent meg, és részben a fogyás is magyarázhatja.
Vércukor és HbA1c
Egy 12 hónapos svéd vizsgálatban, amelyben cukorbetegek és prediabéteszesek is részt vettek, az északi étrendet követő csoport HbA1c-értéke kedvezőbben alakult. A különbség körülbelül 2,15 mmol/mol volt. Az éhomi vércukor és az inzulinrezisztencia egyes mutatói azonban nem mutattak ugyanilyen egyértelmű változást. Ez fontos különbség, ugyanis nem arról van szó, hogy az északi étrend „meggyógyítja” a cukorbetegséget. Inkább arról, hogy egy ilyen étrendi minta bizonyos körülmények között hozzájárulhat a vércukorszabályozás javításához.
Májzsír
Az egyik érdekesebb újabb eredmény a májzsírhoz kapcsolódik. A svéd NAFLDiet vizsgálatban 150, főként cukorbeteg vagy prediabéteszes ember vett részt. A máj zsírtartalmát MRI-vel mérték. Az étrendet követő csoportban a májzsír körülbelül 1,76 százalékponttal csökkent a szokásos ellátáshoz képest. A hatás egy része azonban egyszerűen a fogyással magyarázható: a kutatók becslése szerint a májzsír változásának nagyjából 56%-át a testsúlycsökkenés közvetítette. Ez megint egy fontos tanulság: nem feltétlenül kell külön „májvédő” élelmiszert keresnünk. Lehet, hogy az étrend egészének hatására kevesebb energia kerül be, javul a testsúly és ezzel együtt a máj zsírtartalma is.
Gyulladás
A gyulladásos markerek eredményei kevésbé meggyőzőek. A svéd vizsgálatban a CRP csökkent, de a randomizált vizsgálatok összesített elemzésében nem jelent meg következetes CRP-hatás. Ezért az „északi étrend gyulladáscsökkentő” kijelentést túl erősnek tartanám.
És mi a helyzet a szív-érrendszeri betegségekkel és a halálozással?
Itt már más típusú bizonyítékokról beszélünk. Nagy kohorszvizsgálatokban azoknál, akik jobban követték az északi étrendi mintázatot, alacsonyabb volt többek között az összhalálozás, a szív-érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. A 2025-ben publikált, 32 prospektív kohorszvizsgálatot és 15 randomizált vizsgálatot összegző metaanalízisben a magasabb északi étrendi követés alacsonyabb összhalálozással és több krónikus betegség előfordulásával járt együtt. Ez első látásra nagyon meggyőzőnek tűnik, csakhogy itt van egy fontos „de”. A kohorszvizsgálat nem ugyanaz, mint a randomizált kísérlet.
Ha egy vizsgálatban azt látjuk, hogy a több északi típusú ételt fogyasztó emberek tovább élnek, nem tudjuk biztosan, hogy az étrend miatt.
Lehet, hogy ezek az emberek:
- többet mozognak,
- kevésbé dohányoznak,
- kevesebb alkoholt fogyasztanak,
- magasabb iskolai végzettségűek,
- jobban hozzáférnek az egészségügyi ellátáshoz,
- vagy egyszerűen általában is tudatosabban élnek.
A statisztikai elemzések sok ilyen tényezőt figyelembe vesznek, de az összes különbséget nem lehet tökéletesen kiszűrni. Ezért a kohorszadatok nagyon érdekesek, de nem jelentik azt, hogy az északi étrend bizonyítottan meghosszabbítja az életet.
Akkor mitől lehet egészséges?
Valószínűleg nem egyetlen dologtól, a skandináv étrend egyik legérdekesebb tulajdonsága éppen az, hogy sok kisebb előnyt halmoz.
A zab béta-glükánja kedvezően hathat az LDL-re. A teljes kiőrlésű gabonák növelik a rostbevitelt. A zöldségek és gyümölcsök növelik a mikrotápanyagok, rostok és növényi vegyületek bevitelét. A hal fontos fehérje- és omega-3-forrás. A repceolajjal csökkenthető a telített zsírok aránya. A feldolgozott húsok és cukros élelmiszerek visszaszorítása pedig egyszerűen kevesebb kedvezőtlen összetevőt jelent.
És ha mindezek mellett az étrend jobban telít, az ember akár spontán módon is kevesebb energiát fogyaszthat. Nem egy szuperélelmiszer dolgozik, hanem az étrend egésze.
Mit érdemes ebből átvenni egy intuitív étkezésbe?
Talán ez a legfontosabb kérdés. Nem szükséges északi étrendre „átállni”. Nincs szükség arra sem, hogy lazacot, áfonyát és rozskenyeret együnk minden nap.
Az északi étrendből inkább néhány egyszerű alapelvet érdemes átvenni.
-
A gabonánál ne csak a lisztet nézd A zab, a rozs, az árpa és más teljes értékű gabonák rendszeresen megjelenhetnek az étrendben. Nem kell minden nap zabkását enni. Lehet belőle reggeli, kenyér, köret vagy akár sütemény is.
-
A zöldség ne csak köret legyen
A káposzta, répa, cékla, brokkoli vagy karfiol önálló ételként is megállja a helyét. Levesben, salátában, tepsiben sütve, rakott ételben vagy egytálételben is működnek. Ez az északi étrend egyik nagyon praktikus üzenete: nem kell különleges zöldség ahhoz, hogy változatosabb legyen az étrend.
- Halat érdemes rendszeresen enni
A heti néhány halas étkezés jól illeszkedik az egészséges étkezési mintába. Nem kell mindig lazac, a hering, a makréla, a szardínia vagy más halfajok is szóba jöhetnek, a helyi ajánlásoknak és az egyéni szempontoknak megfelelően.
- A vaj helyett gyakrabban jöhet növényi olaj
Nem szükséges teljesen száműzni a vajat, de ha főzéshez, sütéshez vagy salátához gyakrabban használunk telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajat, az kedvezőbb zsírsavösszetételt eredményezhet. A repceolaj ebben jó, hétköznapi választás.
- A gyümölcs legyen egyszerűen gyümölcs
Alma, körte, szilva, bogyós gyümölcsök – nem kell egzotikus „szupergyümölcs”. A fagyasztott bogyós gyümölcsök is teljesen jól használhatók.
- A feldolgozottság számít
Talán ez az egész étrend egyik legfontosabb tanulsága. Nem kell minden étkezést tökéletesen megtervezni. Ha az étrend nagyobb részét olyan ételek adják, amelyekből felismerhető, miből készültek, és a feldolgozott húsok, cukros italok, édességek és erősen feldolgozott élelmiszerek inkább kiegészítők, már sokat átvettünk az északi étrend logikájából.
Mennyire erős tehát az evidencia?
Érdemes különválasztani három dolgot.
Azt elég jól tudjuk, hogy az északi étrendhez hasonló étkezés tápanyag- és rostbevitel szempontjából kedvező lehet, és több alkotóelemének önállóan is van jó minőségű bizonyítéka. Azt is alátámasztják a vizsgálatok, hogy az ilyen étrend mérsékelt javulást okozhat például az LDL-koleszterinben, a testsúlyban és bizonyos vérnyomásértékekben.
Azt viszont még nem tudjuk biztosan, hogy a skandináv étrend hosszú távon önmagában mennyivel csökkenti az infarktus, a stroke vagy a halálozás kockázatát. Ehhez hosszú, nagy létszámú randomizált vizsgálatokra lenne szükség.
A 2022-es nagy szisztematikus áttekintés például az LDL-csökkenés bizonyosságát alacsonynak, több más kardiometabolikus végpont esetében közepesnek vagy magasabbnak értékelte. A 2025-ös frissítés több kedvező összefüggést talált, de a hosszú távú betegség- és halálozási adatok továbbra is elsősorban kohorszvizsgálatokból származnak.
Kinek kell odafigyelnie?
A skandináv étrend általános étkezési minta, nem személyre szabott terápiás étrend. Cöliákia vagy igazolt gluténérzékenység esetén a rozs és a hagyományos rozskenyér nem megfelelő, ezért az étrend ezen részét módosítani kell. Magas vérnyomás esetén a füstölt és pácolt halak, savanyúságok és egyes konzervtermékek sótartalmára érdemes figyelni. Véralvadásgátló kezelés mellett a K-vitaminban gazdag zöldségek fogyasztását nem feltétlenül kell elhagyni, de a bevitel jelentős változtatását érdemes a kezelőorvossal egyeztetni. Cukorbetegség, magas vérnyomás vagy magas koleszterinszint esetén az étrendváltás befolyásolhatja a laborértékeket és akár a gyógyszeres kezelés szükségességét is. Gyógyszert emiatt önállóan nem szabad módosítani. Halallergia esetén természetesen nem szükséges halat fogyasztani. Az étrendi minta többi eleme – például a teljes értékű gabonák, zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök és növényi olajok – ettől még beilleszthető.
Mit tanulhatunk a skandináv étrendtől?
Talán nem azt, hogy mostantól skandináv módra kell étkeznünk. Inkább azt, hogy az egészséges étrendnek nem kell bonyolultnak lennie. Az északi országokban használt alapanyagok között sok olyan van, amely nálunk is teljesen hétköznapi. Zab, rozs, káposzta, répa, cékla, alma, körte, burgonya, hüvelyesek, hal és repceolaj.
A kutatások pedig nem egyetlen „északi szuperélelmiszert” emelnek ki. Inkább azt sugallják, hogy ezeknek az ételeknek együtt, egy kevéssé feldolgozott étrend részeként lehet jelentőségük.
Ezért az északi étrend legérdekesebb üzenete talán nem is az, hogy mit együnk. Hanem az, hogy hogyan építsük fel az étrendünket: több teljes értékű étel, több növény, rendszeres hal, kedvezőbb zsiradékok, elegendő rost, és kevesebb erősen feldolgozott élelmiszer... és ehhez még csak Skandináviába sem kell költözni.
